Tartalom
[Mi az a blokklánc? 1](#mi-az-a-blokklánc)
[Miért használjunk blokkláncot a hagyományos adatbázis helyett? 1](#miért-használjunk-blokkláncot-a-hagyományos-adatbázis-helyett)
[A hagyományos adatbázisok hátrányai 2](#a-hagyományos-adatbázisok-hátrányai)
[A blokklánc előnyei 2](#a-blokklánc-előnyei)
[Blokklánc típusok 4](#blokklánc-típusok)
[Milyen blokkláncot ajánlunk? 4](#milyen-blokkláncot-ajánlunk)
[Milyen adattároló rendszert ajánlunk? 4](#milyen-adattároló-rendszert-ajánlunk)
[A blokklánc használatának előnyei az energiaközösségek számára 5](#a-blokklánc-használatának-előnyei-az-energiaközösségek-számára)
Mi az a blokklánc?
A blokklánc (Blockchain) alapvetően egy virtuális napló, egy digitális főkönyv (Digital Ledger), amely blokkokba rendezve regisztrálja és menti az összes, létrehozása óta keletkezett adatot.
Egy adott blokkba csak egy bizonyos, előre meghatározott időintervallumon belül lehet írni, amely azután validálásra és lezárásra kerül. A soron következő blokk az előző blokk információt veszi kiindulási alapnak, de mivel az előző blokk már lezárásra kerül, így visszamenőleg azon már nem lehet módosítani. Amint ez a blokk is lezárul, nyílik a következő és így tovább, egy folyamatos láncot alkotva.
Miért használjunk blokkláncot a hagyományos adatbázis helyett?
A hagyományos adatbázisok régóta a digitális adatkezelés alapját képezik, azonban központosított jellegüknél fogva meglehetősen sebezhetőek, mivel a bennük tárolt adatok könnyen manipulálhatóak, illetve kevésbé hatékonyak.
A blokklánc technológiája azonban a hagyományos adatbázisok minden hátrányát kiküszöbölve forradalmasította az mind az adattárolás, mind pedig az adatkezelés gyakorlatát. Ezt a virtuális technológiát alkalmazva minden, adatbázishoz kapcsolódó feladatot automatizálni és megmásíthatatlanná lehet tenni. Mindez nemcsak a hatékonyságot, de a rendszerbe és a felhasználók egymásba vetett bizalmát is rendkívüli módon megnöveli.
A hagyományos adatbázisok hátrányai
Ugyan a hagyományos adatbázisokat még mindig igen széles körben használják, a blokklánc technológiájával összevetve már meglehetősen elavultnak számítanak.
Íme, néhány ok, hogy miért:
Központosított irányítás: A hagyományos adatbázisokat központosítva kezelik és általában egy adott hatóság irányítása alá esnek. Ennek következtében az adatokhoz való hozzáférés gyakran korlátozott, amely mindkét irányban lassítja az adatközlési folyamatot.
Biztonsági kockázatok: Központosított tulajdonságuk révén a hagyományos adatbázisok számos biztonsági kockázatot rejtenek magukban. Többek között sérülékenyek a manipulációval és a kibertámadásokkal szemben, mivel az arra jogosult, illetve az adatokhoz illetéktelenül hozzáférő személyek nyom nélkül végezhetnek bennük adatmódosításokat, vagy akár törléseket is. Ha pedig az adattároló szerver leáll, az adatok, megfelelő biztonsági mentés hiányában, akár végérvényesen el is veszhetnek.
Manuális folyamatok szükségessége: A hagyományos adatbázisok a tranzakciók végrehajtására, azok jóváhagyására, illetve ellenőrzésére mind-mind manuális beavatkozást igénylenek. Ez megnöveli a folyamat időigényét, a költségeket, valamint a hibák előfordulásának kockázatát.
Az átláthatóság hiánya: A felhasználóknak feltétel nélkül bízniuk kell egy olyan rendszerben, amelynek működését és a rajta tárolt adatok valóságtartalmát nem tudják folyamatosan és bármikor ellenőrizni.
Magas tranzakciós költségek: A hagyományos adatbázisok kezeléséhez, illetve a tranzakciók ellenőrzéséhez olyan harmadik felek bevonására is szükség van, mint amilyenek például a bankok vagy a könyvvizsgálók. Ez gyakran szükségtelen plusz költségekkel jár és felesleges tranzakciós késedelmekhez vezet.
A blokklánc előnyei
A blokklánc technológiája evolúciós ugrást jelent a hagyományos adatbázisokhoz képest. A teljesség igénye nélkül, íme, néhány a legfontosabb előnyök közül:
Decentralizáltság: Mivel a blokklánc egy, a résztvevők között elosztott hálózaton fut, ezért már ez a tulajdonság alapvetően kiküszöböli a központosított rendszerek legtöbb hátrányait. Az adatok ennek megfelelően tökéletesen biztonságban vannak bárminemű illetéktelen vagy jogosulatlan hozzáféréssel szemben, mivel minden egyes tagtól újra visszanyerhető az egész adathalmaz.
A rendszer így még abban az esetben is működőképes marad, illetve az adatok hozzáférhetősége még akkor is garantált, ha bizonyos számú résztvevő kiseik a rendszerből.
Biztonság: A blokklánc igen fejlett adattitkosítási eljárásokat és a legkülönfélébb konszenzusmechanizmusokat alkalmazza arra, hogy megakadályozza az adatok manipulációját. Mindezeknek köszönhetően a blokklánc tagjai csak a saját magukat érintő információkhoz férhetnek hozzá, minden egyéb, a rendszer többi tagját érintő adat titokban marad előttük.
Megmásíthatatlanság: Miután az adatok rögzítésre kerülnek a blokkláncon és az adott blokk létrejön, a blokkban szereplő információ megváltozatása vagy törlése már gyakorlatilag lehetetlenné válik. Ez a már említett titkosítási technikáknak, konszenzusmechanizmusoknak és blokk-kapcsolódási rendszernek köszönhető, így minden a blokkláncon szereplő adat hitelessége könnyen igazolhatóvá, illetve megmásíthatatlanná válik.
Okosszerződések (Smart Contracts): Ezek olyan, a szerződési feltételek teljesülésekor önmagukat automatikusan végrehajtó programok, amelyek kimondottan blokklánc alapon működnek. Az okosszerződésekhez azok programozásán kívül nincs szükség egyéb manuális beavatkozásra, amely így csökkenti a költségeket, a tranzakciós időt és az emberi tényezőből eredő hibák lehetőségét, viszont nagymértékben megnöveli a hatékonyságot.
Tokenizáció: A blokklánc lehetővé teszi, hogy fizikai tárgyak vagy akár egy energiaközösségen belül megtermelt energia értékét a virtuális térben, tokenek formájában fejezzék ki. Ezeket a tokeneket azután szabadon lehet adni-venni, így egy napelemrendszereknek elméletben annyi résztulajdonosa is lehet, mint ahány token képviseli az értékét. Ezzel a módszerrel, sokkal több résztvevő válik tulajdonosként bevonhatóvá egy-egy energiaközösségbe.
Skálázhatóság: A blokklánc alapvető tulajdonságai révén alkalmas kezelni a résztvevők és a tranzakciók számának növekedését, mindamellett, hogy a hatékonyság, illetve a gyorsaság ennek nem látja kárát.
Anonimitás és adatvédelem: A nyilvános blokkláncok felhasználói anonim módon, tehát valódi személyazonosságuk felfedése nélkül vehetnek részt a tranzakciókban. Ezt magának a blokkláncnak a titkosítási eljárásai garantálják. Egyes blokkláncok még a tranzakciók részleteit is képesek elfedni, ezzel is még tovább növelve az anonimitást.
Interoperabilitás: Az Interoperabilitás lehetővé teszi a különböző blokkláncok közötti kommunikációt és adatmegosztást, ezzel biztosítva az információ szabad és zökkenőmentes áramlását a különböző blokkláncok, illetve közösségek között.
Blokklánc típusok
Habár minden blokklánc közös tulajdonsága a decentralizáltság, ezt a tulajdonságot azért némiképp rugalmasan lehet kezelni a felhasználási terület figyelembevételével.
Ennek alapján három fő blokklánc típus létezik:
Nyilvános blokklánc: Ez a blokklánc típus, ahogyan arra a neve is utal, nyitott, tehát bárki csatlakozhat hozzá. Ilyenek például a Bitcoin és az Ethereum rendszerei.
Privát blokklánc: Ez már egy korlátozott hozzáférésű rendszer, amely csak és kizárólag egy adott felhasználói kör számára elérhető. Mivel a privát blokklánc központi irányítást tesz szükségessé, ezért ezt a típust leginkább szervezeteken belüli rendszerként használják.
Konzorcium blokklánc: Ez egy hibrid típus, amely ugyan a decentralizáltság minden előnyével rendelkezik és az irányítás is több felhasználó kezében van, azonban csak és kizárólag egy felhasználói kör számára elérhető.
Energiaközösségek esetén a konzorcium blokklánc az optimális választás, mivel a tagoknak közösen kell a tulajdonuk felett rendelkezniük, illetve megszabni a működési keretrendszert (privát blokklánc). Viszont azt is figyelembe kell venni, hogy a tagok köre idővel bővülhet, így a rendszernek az ő csatlakozásukra is lehetőséget kell biztosítania (nyilvános blokklánc).
Milyen blokkláncot ajánlunk?
Az energiaközösségek speciális igényeit figyelembe véve, egy decentralizált blokklánc hálózat működtetéséhez a Hyperledger Besu-t ajánljuk. Ez az egyetlen Ethereum kompatibilis rendszer, amely mind vállalatok, mind pedig közösségek számára lehetőséget biztosít a blokklánc alapú alkalmazások futtatására. A Hyperledger Besu ezen felül alkalmas nyilvános és privát hálózatok működtetésére is, illetve ideális a Peer-to-Peer (P2P) tranzakciók és az okosszerződések kezelésére.
Milyen adattároló rendszert ajánlunk?
A decentralizált, biztonságos és hatékony adattárolás és adatmegosztás érdekében, feltétlenül érdemes több szerverre támaszkodni. Mindezeknek a figyelembevételével mi az IPFS (InterPlanetary File System) rendszerét ajánljuk.
Ez egy decentralizált tároló rendszer, amely, hasonlóan a blokklánchoz, a felhasználók között osztja szét az információt, így az adatok sokkal nagyobb biztonságban vannak, mint egy darab szerver esetén, bármikor gyorsan és egyszerűen hozzáférhetőek, és védettek az illetéktelen és jogosulatlan hozzáférés ellen.
A blokklánc használatának előnyei az energiaközösségek számára
Egy blokklánc alapú rendszer sok szempontból ideális az energiaközösségeken belüli folyamatok támogatására.
Lássuk hát, mik is a fő szempontok:
DID-alapú azonosítás: A blokklánc DID azaz decentralizált azonosítókat (Decentralized Identifiers) használ az energiatermelők, a felhasználók és az eszközök azonosítására. Mindez lehetővé teszi, hogy a rendszeren belül, minden és mindenki tökéletesen azonosítható legyen.
Peer-to-Peer (P2P) energiakereskedelem: A blokklánc lehetővé teszi, hogy a felhasználók közvetlenül tudjanak egymással kereskedni az olyan közbülső felek közreműködése nélkül, mint a közszolgáltatók. Az okosszerződések automatizálják a tranzakciókat, biztosítva az a mindenkori egységes árszabást a valós idejű kereslet-kínálat alapján. Ezzel jelentősen csökkenek az energiakereskedelemmel járó adminisztratív költségek és nagyban megnő a hatékonyság.
Átlátható és biztonságos tranzakciók: Az energiakereskedelem minden egyes lépése rögzítésre kerül, így biztosítva, hogy a termelés és a fogyasztás is folyamatosan és pontosan nyomon követhető legyen. Maga blokklánc technológiája a garancia arra, hogy a rendszerben tárolt adatok törölhetetlenek és megmásíthatatlanok. Ez képezi az egyik alapját az energiaközösség tagjai közt fennálló bizalomnak.
Mikrohálózatok menedzsmentje: A blokklánc alapú kereskedelem elősegíti a helyi energiahálózatok és mikrohálózatok működését, azáltal, hogy a hagyományos megoldásoknál sokkal jobb erőforrás-kezelést biztosít. Ezzel a megoldással a közösségek tagjai hatékonyan képesek szabályozni a kereslet-kínálat egyensúlyát, minimalizálva az energiapazarlást és optimalizálva a valós idejű hálózati teljesítményt.
Tokenizáció: A blokklánc lehetővé teszi, hogy az energiaközösség által megtermelt áramot, valamint az energiatermeléshez szükséges eszközöket tokenizálni lehessen. Ezzel a megoldással, sokkal egyszerűbben nyomon követhetővé és átláthatóbbá válik a termelés és a fogyasztás és minden tokentulajdonos „részvényessé” válik.